Miért van szükségünk más nők társaságára és az ezzel együtt járó támogatásra?
Mégis mi mindenről tudunk beszélgetni egymást között?
Miért megyünk akkor is együtt mosdóba, ha egyikünknek nem is kell?
Miért szeretünk együtt lenni?
Ezekre a kérdésekre nőként kapásból tudjuk a választ, ugyanakkor a férfiak többségének mindez fejtörést okoz, hiszen teljesen máshogy élik meg a más férfiakhoz való baráti, haveri kapcsolódásaikat, mint mi nők egymás közt.
Elsősorban evolúciós oka van, miért szőnek a nők egymás között szoros barátságokat, új ismeretségeket, vagy ha nem sikerül, miért vágynak rá olyan nagyon. Nem kívánom Éváig-Ádámig visszavezetni az okokat, mégis megemlítem, hogy bizony a vadászó-gyűjtögető korban a túlélésünk nagymértékben múlt azon, milyen „szövetségeket”, barátságokat tudtunk kialakítani a törzsön belül. A nők (és gyermekeik) biztonságát, jóllétét a többi nővel kialakított kapcsolata alapozta meg. Azért, hogy ne legyen annyira kiszolgáltatva a fenyegetéseknek. Ha a vadászó férfi pl. zsákmány nélkül tért haza, párja kapcsolati hálóján múlt, hogy a családja élelemhez jut-e. A nagyobb ragadozók támadása esetén is a csoportra támaszkodhattak ősanyáink.
Mi nők, jóesetben összetartunk és támogatjuk egymást ma is és bár ez már nem a fizikai túlélésünkhöz szükséges, mégis elengedhetetlen az érzelmi túlélésünkhöz, jóllétünkhöz.
Egy kutatás szerint, az élethosszt befolyásoló legfontosabb tényező nem csupán a koleszterinszint vagy a testmozgás/táplálkozás, hanem az ember társas kapcsolatainak minősége is. Érdekes, hogy míg a férfiak korábbi vagy későbbi halálozását az határozza meg nagyban, hogy házasok voltak-e, addig a nők életének hosszára az azonos neműekkel folytatott baráti kapcsolataik gyakorolták a legnagyobb hatást.
A férfiak jellemzően a feleségüktől vagy a partnerüktől várnak társas támaszt, a nők inkább a barátnőikhez fordulnak támogatásért.
Mi nők olyan szintű társas támaszt jelenthetünk egymás számára, ami a férfiaknál nem is létezik.
A nők egymás közötti kapcsolódása gigászi erőforrás lehet számunkra! Pozitív hatással van az egészségünkre. Elemi szükségletünk tehát, hogy kapcsolódjunk egymással.
Ezt az igényt felismerve – a magam szükségletéből is kiindulva – hoztam létre és indítottam útjára a Lángvirág Klubot.
Egy biztonságos, támogató, megtartó teret adok neked a klubomban, személyesen vagy a privát facebook-csoportban.
Amire számíthatsz:
- értő figyelem,
- meghallgatás
- empátia
- egyenrangúság
- bizalom
- diszkréció
- önfelvállalás, önazonosság
- oldott, biztonságos légkör
- nagyobb rálátásod lesz az adott témára/problémára
- visszatükrözés
- megerősítés
- egymás inspirálása.
Amire nem kell számítanod:
- ítélkezés, bírálat
- minősítés
- lealacsonyítás, megsemmisítés
- kritizálás.
Szeretettel várlak téged is!
Ha szeretnél új emberekkel megismerkedni, beszélgetni, kíváncsi vagy adott témában mások véleményére, csatlakozz a Lángvirág Klub (Önismereti beszélgető klub nőknek) facebook-csoporthoz, ahol értesülhetsz arról is, hogy mikor tartok személyes Klubestet Budapesten. (A facebook-csoport linkjét itt a weboldalon alul, vagy fent a menüsorban, illetve a Kapcsolat oldalon is megtalálod.)
A Lángvirág Klub létrehozásával célom egy olyan biztonságos, támogató tér megteremtése, ahol mi nők kapcsolódhatunk történeteinkhez és bizalmat érezhetünk, hogy megoszthatjuk azokat. Egy ilyen megtartó, ítélkezésmentes, szeretetteljes, biztonságos térben feloldódhatunk, megérezhetjük, hogy nem vagyunk egyedül a nehézségeinkkel. Esendőségeink felvállalásával együttérző közösséget teremtünk.
Célom, hogy a másokkal és önmagaddal való kapcsolódás által megélhesd a női gyógyító erőt, vagy éppen a lágyságot, és közben felfedezhesd saját erőforrásaidat, képességeidet is.
„Keverd a szíved napsugár közé, készíts belőle lángvirágot…” (Weöres Sándor)
Emelkedj a női közösség erejével!
