A teljesség igénye nélkül összefoglaltam néhány gondolatot, melyek az önazonos élet alappillérei lehetnek.
- Tetteim, szükségleteim, gondolataim, szavaim összhangban vannak azzal, amit önmagammal kapcsolatban érzek és képviselek. Hiteles vagyok tehát.
- Teljes felelősséget vállalok döntéseimért, tetteimért, a saját életemért.
- Felismerem érzéseimet és kifejezem. Hozzáférek tehát az érzéseimhez.
- Tisztában vagyok a szükségleteimmel. (Gyakran megkérdezem magamtól: „Valóban szükségem van most erre a valamire?”
- Békében vagyok önmagammal. Tudom magamat szeretni.
- Tudatosan képes vagyok a célomra fókuszálni, terveim vannak annak eléréshez. Értelmes életem van. Más sóval: értelmet találok az életemnek. Az életemnek értelme van.
- Tudok befelé figyelni, gondolataimat tudatosan tudom irányítani.
- Tudok nem-et mondani. Kijelölöm tehát a határaimat.
- Belátom, ha hibáztam, tudok bocsánatot kérni.
- Arra fókuszálok, amire hatással tudok lenni, nem aggódom folyamatosan olyan dolgok miatt, amire nincs ráhatásom.
- Függésektől mentesen, szabadon élek.
- Ha változást akarok, előbb magamban keresem meg, hogyan tudok változtatni magamon.
- Megválogatom, kinek adok a figyelmemből és az időmből.
- Monitorozom magam, önreflexiót folytatok.
- Példát mutatok, képes vagyok inspirálni másokat.
- Merek kockázatot vállalni, kilépve a konfortzónámból.
- Nem függök mások elfogadásától, szeretetétől. Nem hagyom, hogy akár tetteimet, gondolataimat, akár érzelmi állapotomat az befolyásolja, hogy mások mit várnak el tőlem vagy mit gondolnak rólam.
- Elfogadom mások, enyémtől eltérő véleményét, hiszen az az ő „igazsága”, ez meg az enyém.
- Nem hivatkozok a körülményekre, a sorsra. Nem másokat hibáztatok.
- Merek másként gondolkodni, különlegesnek lenni. Merem vállalni önmagamat.
Az önazonossághoz szorosan kapcsolódik az önelfogadás.
Te mennyire tudod elfogadni azt, aki vagy?
Milyen mértékben vagy jelenleg elégedett önmagaddal?
Az önelfogadás nem azt jelenti, hogy elfogadom magam, elfogadom jelenlegi állapotomat, „ha tetszik, ha nem”. Törekedni kell a fejlődésre. Nyitottnak kell lenni az önreflexióra, önvizsgálatra, hogy az önismeretünk, ezáltal a személyiségünk fejlődni tudjon. Az önelfogadás fontos és meghatározó lépés az önismerti folyamatban. Az önismereti út része. Amikor már a hibáimmal is szembe merek nézni és képes vagyok a változásra, akkor elindultam az úton.
Mindig többet és többet szeretnél tenni azért, hogy értékesnek érezd magad, hogy a többiektől szeretetet, elfogadást kapj? Így belesodródhatsz egy spirálba: minél jobban tepersz az elfogadásért, annál jobban elszigeteled magad másoktól. Azért, mert a hibáidra figyelsz, nehogy hibát véts.
Az elfogadás nem másoktól kell, hogy induljon, hanem saját magadtól!
Változtass a gondolkodásodon!
- Saját kritikus gondolataid helyett pozitív önértékelő mondatokkal bátorítsd magad! Minden apró lépésért dicsérd meg magad! Önmarcangolás helyett pozitív megerősítéseket adj magamnak: „Mekkora lúzer vagyok! Annyira hülye vagyok!” helyett „Meg tudom csinálni!”
Ezáltal mind jobban és jobban képes leszel elfogadni önmagad. Az önelfogadással megváltozik a kapcsolatod másokkal is, hiszen ahogy egyre nő az önbecsülésed, egyre jobban önazonos is leszel. Önelfogadással könnyebben kifejezheted, ki vagy valójában és ezáltal mélyebb és hitelesebb kapcsolatokat építhetsz másokkal. Ezáltal javul az életminőséged, a mentális jólléted, érzelmi stabilitásod.
Ne csupán a visszajelzések hatására menj tovább! Nem a külső megerősítésekben, hanem saját magadban találd meg az erőt, ami tovább visz előre, a célod felé.
Te mered saját utadat járni?
Ha elakadtál, segítségre, támogatásra, bátorításra van szükséged, kérj időpontot tőlem egy ingyenes konzultációra!
(Ludman Edit, női önismereti mentor)
