Veled is előfordult már, hogy újra és újra hasonló helyzetekben találod magad, életedben vannak bizonyos kellemetlen ismétlődések? Te pedig mindig ugyanúgy próbálsz megküzdeni, mindig hasonlóan cselekszel, pedig már többször megtapasztaltad, hogy viselkedésed nem a kívánt irányba vezet?
Nagyon valószínű, hogy neked is vannak sémáid, azaz az ismétlődő, nemkívánatos mintázatok.
A sémáink mindig gyermek-és serdülőkorban alakulnak ki, kisebb-nagyon mértékben sérült, kielégítetlen alapszükségletek nyomán. Ezek a sérülések meghatározzák azt, ahogyan önmagunkra és a világra tekintünk. Bizonyos területeken eltorzítják valóságérzékelésünket.
Ez elég nyomasztóan hangzik, de sajnos szinte mindenkinek vannak ilyen sérülései, és az azok alapján berögzült sémái. Azt hallottam valakitől, nem is olyan régen, hogy „áldozatok áldozatai vagyunk”, és ez igencsak elgondolkoztatott.
A minap bukkantam rá Vágyi Petra: Sémáink fogságában című könyvére. Ezt szeretném a figyelmedbe ajánlani most. Vágyi Petra könyvében többek között olvashatunk arról is, hogy hányféle megoldási mód létezik, ahogy a sémák keltette belső feszültségekkel megküzdünk és ezáltal a világhoz torzítva kapcsolódunk. Eszerint három fő megküzdési módunk van:
- az önalávető, önfeladó megküzdési mód,
- az elkerülő megküzdési mód, és
- a túlkompenzáló megküzdési mód.
Az elsőre jellemző mondataink például:
- Igyekszem! Kijavítom!
- Bocsánat!
- Ahogy szeretnéd.
- Ahogy neked jó.
- Az én hibám.
- Igen/Azonnal!
- Nem probléma.
- Én nem számítok…
A másodikra (elkerülő módra) utaló viselkedések:
- Impulzív vásárolgatás,
- Halogatás,
- Alkohol-és droghasználat,
- Munkamánia,
- Teljesítmény-, sport-, edzésmánia,
- Virtuális élménykeresés,
- Játékszenvedély,
- Elégedetlenkedés,
- Unalom,
- Állandó közösségimédia-jelenlét,
- Túlzásba vitt tévézés, internethasználat…
A harmadikra (túlkompenzáló módra) utaló viselkedések:
- Okoskodás,
- Dominanciára törekvés,
- Önfelnagyítás,
- Számonkérés,
- Hibáztatás,
- Ellenőrizgetés,
- Félelemkeltés, bántalmazás,
- Bizalmatlanság,
- Manipulálás,
- Feljogosítottság,
- Túlbonyolítás…
Nem is folytatom, elég ijesztő a lista, ami a könyvben olvasható részleteiben is kifejtve.
Nem egy szórakoztató olvasmány tehát, a szerző maga is figyelmeztet arra, „ha testi tüneteket, hirtelen megjelenő kellemetlen vagy már ijesztő érzéseket tapasztal, például szédülést, nehézlégzést, szorongást, akkor lassítson vagy tegye félre a könyvet. Ilyenkor a sebzett gyermek rész aktiválódik.”
Én mégis azt mondom, érdemes elolvasni ezt a könyvet, mert segíthet abban, hogyan lépjünk ki az újra és újra ismétlődő, kellemetlen helyzetekből, korlátozó sémáink fogságából.
(Írta: Ludman Edit, női önismereti mentor)
